Isaac Newton
1642. decembert 25-én (január 4) született Angliában, Woolsthorpe városában, egy kisbirtokos egyetlen fiaként. Születése előtt 3 hónappal édesapja elhunyt, ezért 2 éves korában anyja újból férjhez ment és a kisfiú nevelését a nagyanyjára bízta.
12 évesen kezdte meg első tanulmányait.
17 éves korában anyja hazahívta, hogy segítsen a családi birtok gondozásában, mert második férje is elhunyt. A fiú itt sem volt boldog, mert csak arra tudott gondolni, hogy a világot igenis meg lehet érteni. Elég szófogadatlan gyerek lett az évek alatt, de tehetségére a gimnázium igazgatója és nagybátyja is felfigyelt. Ketten meg tudták győzni Newton anyját, hogy engedje vissza fiát az iskolába.
1661-ben jelentkezett Cambridgebe, ahová felvették ösztöndíjjal. A tanulás mellett inaskodnia is kellett, mert az anyagi helyzete alacsonyabb volt a többi diákéhoz képest. Tehetsége gyorsan kialakult, kortársait messze túlszárnyalta.
Miután lediplomázott, az egyetem bezárt a pestisjárvány miatt, ezért a következő 2 évben otthon folytatta kutatásait. Ezalatt a 2 év alatt az összes tudományos felfedezését előkészítette.
1667-ben Newton a Trinity College tanára lett. 2 évvel később az egyetem professzora lett.
Élete utolsó 25 évét megkeserítette, hogy plágiummal vádolta Leibnizcelt. Tudomása szerint ellopta az ötletét, a differenciaelméletet. Ez a vita mindkét tudós ember életét tönkretette.
1727. március 31-én halt meg Londonban. A Wenstminsteri apátságban temették el.